Panaszkezelési Szabályzat

Az EUROVID Kft. (székhelye: 6237 Kecel, Mozgó u. 61-65.; cégjegyzékszáma: Cg.03-09-125286; adószáma: 24129819-2-03; továbbiakban: Társaság) számára eddig is kiemelkedő fontosságú volt az, hogy munkáltatóként az általa foglalkoztatott személyektől, illetve szerződő partnereitől közvetlenül értesüljön arról, hogy a Társaságnál milyen esetleges problémák, visszaélések, érdek- és/vagy jogsérelmek fordulnak elő.

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) értelmében a Társaság köteles belső visszaélés-bejelentési rendszert bevezetni és működtetni.

A belső visszaélés-bejelentési rendszeren keresztül kapott panaszok és közérdekű bejelentések lehetővé teszik a Társaság számára a belső folyamatok optimalizálását, fejlesztését, valamint a visszaélések megelőzését, visszaszorítását. A bejelentővédelmi intézkedések gyors és hatékony jogvédelmet nyújthatnak, a panaszok megfelelően kivizsgálásra kerülhetnek, így azok hatékony kezelése elősegítheti a kiegyensúlyozott munkahelyi kultúra megőrzését.

A jelen szabályzat célja annak biztosítása, hogy rendelkezésre álljon a Társaságnál a Panasztörvény rendelkezéseinek megfelelő pártatlan fórum és eljárás arra az esetre, ha az irányadó jogszabályok, illetve a Társaság belső szabályzatai, különösen az Etikai és Magatartási Kódex rendelkezéseinek megsértésére vonatkozó gyanú felmerül.

1. Fogalmak

Foglalkoztatásra irányuló jogviszony: minden olyan jogviszony, amelyben a foglalkoztatott a foglalkoztató részére és annak irányítása alatt ellenérték fejében tevékenységet végez vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Foglalkoztató: aki természetes személyt foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében foglalkoztat, jelen esetben a Társaság.

Foglalkoztatott: az a természetes személy, aki a Foglalkoztató számára és annak irányítása alatt Foglalkoztatásra irányuló jogviszony keretében, ellenérték fejében tevékenységet végez, vagy önmaga foglalkoztatását végzi.

Panasz: A panasz olyan kérelem, amely egyéni jog- vagy érdeksérelem megszüntetésére irányul, és elintézése nem tartozik más – így különösen bírósági, közigazgatási – eljárás hatálya alá. A panasz javaslatot is tartalmazhat.

Közérdekű bejelentés: A közérdekű bejelentés olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a közösség vagy az egész társadalom érdekét szolgálja. A közérdekű bejelentés javaslatot is tartalmazhat.

Bejelentés: Panaszt vagy Közérdekű bejelentés tartalmazó szóbeli vagy írásos közlés, amelyet bejelentő személy a Visszaélés-bejelentési rendszerben a címzetthez eljuttat.

Bejelentő: az a személy, aki Bejelentést a Visszaélés-bejelentési rendszerben megteszi.

Bejelentésben érintett személy: a Bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy.

2. A Bejelentés megtételének módja

A visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Ha a Társaság a munkavállalóira a Munka Törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény 9. § (2) bekezdésében meghatározott feltételekkel a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelenthető.

2.1 Ki jogosult a Társaság visszaélés-bejelentési rendszerében Bejelentést tenni?

1. a Társaság által Foglalkoztatott;
2. az a Foglalkoztatott, akinek a Társaságnál fennálló Foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt;
3. a Társasággal Foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött;
4. az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha a Társasággal szerződéses kapcsolatban áll;
5. a Társaságban tulajdonosi részesedéssel rendelkező személy, valamint a Társaság ügyvezetéséhez tartozó személy;
6. a Társasággal szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy;
7. a Társaságnál tevékenységet végző gyakornok, tanuló és önkéntes;
8. a Társasággal a d), vagy pont szerinti jogviszonyt vagy szerződéses kapcsolatot létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött, és
9. az a személy, akinek a d), vagy pont szerinti jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata a Társasággal megszűnt.

2.2 Kinél lehet a Társaság visszaélés-bejelentési rendszerében Bejelentést tenni?

A Bejelentést az alábbi személy fogadja, rögzíti és vizsgálja ki:

A mindenkori Titkárságvezető mint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője

e-mail cím: panasz@eurovid.hu

telefon: +36 30 544 6749

személyesen: 6237 Kecel, Mozgó u. 61-65. (recepció)

E feladatkörében eljárva a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője pártatlan személy, akinek a törvényes eljárása nem alapozhatja meg a Társaság általi (azonnali hatályú) felmondást vagy a munkabére, egyéb juttatásai teljesítésének megbízó általi teljes vagy részbeni megtagadását, csökkentését.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője e feladatkörében:

1. fogadja a Társaság tevékenységével összefüggő Bejelentéseket,
2. visszaigazolást küld a Bejelentőnek a Bejelentés megtételével kapcsolatban,
3. kapcsolatot tart a Bejelentővel, tőle a Bejelentés kivizsgálása érdekében szükség esetén tájékoztatást, felvilágosítást kérhet,
4. a Társaság jelen és egyéb belső szabályzatai szerint közreműködik a Bejelentés alapján indult vizsgálat lefolytatásában, amelybe szakmai támogatásként bejelentővédelmi ügyvédet vagy egyéb külső szervet a Panasztörvény és a jelen Szabályzat alapján bevonhat, és
5. kérésére írásban tájékoztatja a Bejelentőt a Bejelentéssel kapcsolatos eseményekről, különösen a Bejelentés alapján indult vizsgálat eredményéről, a Társaság által megtett intézkedéséről vagy a vizsgálat lefolytatásának elutasításáról.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a Bejelentést a Társaság ügyvezetőjéhez továbbítja, de a Bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatok tekintetében a Bejelentésnek a Bejelentő azonosítását lehetővé tevő adatot nem tartalmazó kivonatát küldi meg a Társaság ügyvezetőjének, kivéve, ha a Bejelentő előzetesen, írásban hozzájárult személyes adatai továbbításához.

Ha a Bejelentés a Társaság ügyvezetőjének cselekményével vagy mulasztásával függ össze, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a Társaság felügyelőbizottságát, könyvvizsgálóját, a Társaság legfőbb döntéshozó szervét (taggyűlés) vagy a tulajdonosi jogok gyakorlóját (tagoköteles a Bejelentésről haladéktalanul értesíteni.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője az ilyen minőségében kapott Bejelentéseket és azok iratanyagát köteles más tevékenységétől elkülönítve kezelni és nyilvántartani.

2.3 Hogyan lehet a Társaság visszaélés-bejelentési rendszerében Bejelentést tenni?

Minden olyan jelzés Bejelentésnek tekintendő, amely olyan körülményre hívja fel a figyelmet, amelynek orvoslása vagy megszüntetése a Társaság jogos érdekét vagy jogszabályba nem ütköző üzleti érdekét, vagy a Társaság tevékenységével kapcsolatos jogszabálysértés, a közbiztonság, a közegészség vagy a környezet veszélyeztetésének megszüntetését szolgálja.

Bejelentést szóban (telefonon vagy személyesevagy írásban elektronikus úton (e-mail útjálehet megtenni.

A telefonos bejelentés megtételére a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjénél munkanapokon 8.00-16.00 között kerülhet sor. A telefonon tett Bejelentés írásba foglalásra kerül és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a Bejelentő számára másodpéldányban átadásra kerül. Az írásba foglalás során teljes és pontos jegyzőkönyvet kell készíteni.

A személyes bejelentés megtételére előzetes időpontegyeztetést követően a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjénél munkanapokon 8.00-16.00 között kerülhet sor. Ez esetben a szóbeli Bejelentés

• tartós és visszakereshető formában rögzítésre kerül, vagy
• írásba foglalásra kerül és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére, aláírással történő elfogadására vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – a Bejelentő számára másodpéldányban átadásra kerül. Az írásba foglalás során teljes és pontos jegyzőkönyvet kell készíteni.

Szóbeli (telefonos vagy személyes) bejelentés esetén fel kell hívni a Bejelentő figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire, a bejelentés kivizsgálására irányadó eljárási szabályokra és arra, hogy személyazonossága – ha az annak megállapításához szükséges adatokat megadja – a vizsgálat valamennyi szakaszában bizalmasan kerül kezelésre.

2.4 Honnan tudja a Bejelentő, hogy a Bejelentését megkapták?

Az írásbeli Bejelentés esetén annak kézhezvételétől számított 7 napon belül a Bejelentés megtételéről visszaigazolást kell küldeni a Bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a Bejelentő részére általános tájékoztatást kell nyújtani a Panasztörvény szerinti eljárási és adatkezelési szabályokról.

2.5 Hogyan kezelik a Bejelentő személyes adatait?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője minden esetben a személyes adatok védelmére vonatkozó adatkezelési tájékoztatást az 1. számú melléklet szerinti tájékoztató átadásával, megküldésével vagy annak más módon történő hozzáférhetővé tételével (pl. letöltési link megküldéséveadja meg a Bejelentő számára.

2.6 Mire vonatkozó Bejelentés nem tehető?

A jelen szabályzat hatálya nem terjed ki olyan Bejelentések fogadására és kivizsgálására, amelyek vonatkozásában más, jogszabály szerint kijelölt szerv, különösen bíróság, hatóság, rendőrség jogosult és/vagy köteles eljárni. Az ilyen Bejelentéseket a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője továbbítani köteles az illetékes szerv felé.

3. A Bejelentés kivizsgálása

3.1 Milyen határidőn belül kell a Bejelentést kivizsgálni?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a Bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a Bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül kivizsgálja. Ezen határidőt különösen indokolt esetben, a Bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A Bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól kell tájékoztatni. A Bejelentés kivizsgálásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot.

3.2 Hogyan történik a Bejelentés kivizsgálása?

A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a Bejelentővel, ennek keretében a Bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a Bejelentőt.

A Bejelentés kivizsgálása akkor mellőzhető, ha

1. a Bejelentést azonosíthatatlan Bejelentő tette (azonosíthatatlan a Bejelentő, ha a Bejelentő személyére vonatkozóan – az erre vonatkozóan tett ésszerű erőfeszítések ellenére – nem áll a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője rendelkezésére elegendő információ);
2. a Bejelentést nem a Bejelentés megtételére jogosult személy tette meg;
3. a Bejelentés ugyanazon Bejelentő által tett ismételt, valamely korábbi Bejelentéssel megegyező tartalmú, illetve
4. a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a Bejelentésben érintett személy jogainak a Bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Még ha a Bejelentés kivizsgálása mellőzhető is, a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének ezen tény megállapításáig akkor is el kell végeznie a Bejelentés fogadásával, rögzítésével, valamint a Bejelentéssel összefüggő tájékoztatások megadásával kapcsolatos feladatokat.

A Bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a Bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek vélt cselekmények, mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.

A Bejelentés kivizsgálásába – szakmai támogatás céljából – közreműködőként, erre vonatkozó szerződéssel bejelentővédelmi ügyvéd vagy egyéb külső szervezet bevonható azzal, hogy ez esetben a bejelentővédelmi ügyvédre irányadó összeférhetetlenségi szabályokat, valamint a Panasztörvény 19. § (1) bekezdése szerinti pártatlansági szabályokat alkalmazni kell.

Amennyiben a Bejelentés alaposnak bizonyul, gondoskodni kell

1. a jogszerű vagy a közérdeknek megfelelő állapot helyreállításáról, illetve az egyébként szükséges intézkedések megtételéről,
2. a feltárt hibák okainak megszüntetéséről,
3. az okozott sérelem orvoslásáról és
4. indokolt esetben a felelősségre vonás kezdeményezéséről.

A megtett intézkedésről vagy annak mellőzéséről az indokok megjelölésével a Bejelentőt haladéktalanul írásban értesíti a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, kivéve, ha a tájékoztatás szóban történt és azt a Bejelentő tudomásul vette.

Ha a Bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről.

3.3 Hogyan értesül a Bejelentő a kivizsgálásról, annak mellőzéséről vagy eredményéről?

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a Bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a Bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a Bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás kizárólag akkor mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a Bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője minden esetben a visszaélés-bejelentési rendszerre, a kivizsgálásra és az egyéb kapcsolódó eljárásra vonatkozó szabályokról a Bejelentőt a 2. számú melléklet szerinti tájékoztató átadásával, megküldésével vagy annak más módon történő hozzáférhetővé tételével (pl. letöltési link megküldésévetájékoztatja.

4. A Bejelentéssel kapcsolatos adatkezelés

4.1 Kinek a személyes adatai és milyen célból kezelhető?

A visszaélés-bejelentési rendszer keretei között

1. a Bejelentőnek,
2. annak a személynek, akinek a magatartása vagy mulasztása a Bejelentésre okot adott, és
3. annak a személynek, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet,

a Bejelentés kivizsgálásához elengedhetetlenül szükséges személyes adatai kizárólag a Bejelentés kivizsgálása és a Bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése céljából kezelhetők.

A visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok közül haladéktalanul törölni kell az előző bekezdés hatálya alá nem tartozó személyes adatokat.

4.2 Milyen személyes adatok és kinek adhatók át?

A Bejelentő személyes adatai – a nyilvánvalóan rosszhiszemű, valótlan adatokat, információkat közlő Bejelentő adatainak kivételével – csak a Bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv vagy hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv vagy hatóság az adatok kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a Bejelentő hozzájárult. A Bejelentő személyes adatai kifejezett hozzájárulása nélkül nem hozhatók nyilvánosságra.

Amennyiben nyilvánvalóvá vált, hogy a Bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. ezzel összefüggésben bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, a Bejelentő személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy személy részére át kell adni,
2. megalapozottan valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult állami szerv, hatóság vagy személy kérelmére át kell adni.

Ha a Bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a Bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

A visszaélés-bejelentési rendszer keretei között kezelt adatok harmadik országba (értsd: EU-n vagy EGT-n kívüli országbvagy nemzetközi szervezet részére történő továbbítására kizárólag a továbbítás címzettje által tett, a Bejelentésre vonatkozó, a Panasztörvényben foglalt szabályok betartására irányuló jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet sor.

A személyazonosságát felfedő Bejelentő, a Bejelentésben érintett személy, illetőleg az a személy, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, személyes adatait az erre jogosultakon kívül más nem ismerheti meg. A Bejelentést kivizsgáló személy(ea vizsgálat lezárásáig vagy a vizsgálat eredményeképpen történő formális felelősségre vonás kezdeményezéséig a Bejelentés tartalmára és a Bejelentésben érintett személyre vonatkozó információkat – a Bejelentésben érintett személy tájékoztatásán túl – a Társaság más szervezeti egységével vagy munkatársával a vizsgálat lefolytatásához feltétlenül szükséges mértékben oszthatják meg.

4.3 Kiket kell tájékoztatni a Bejelentéssel összefüggésben és miről?

A Bejelentésben érintett személyt és azt a személyt, aki a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezhet, a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a Bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról. A tisztességes eljárás követelményének megfelelően biztosítani kell, hogy a Bejelentésben érintett, illetőleg a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy a Bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtse, és azt bizonyítékokkal támassza alá. A Bejelentésben érintett, illetve a Bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkező személy tájékoztatására kivételesen, indokolt esetben később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a Bejelentés kivizsgálását.

5. A Bejelentő védelme

5.1 Milyen előírások szolgálják a Bejelentő védelmét?

Tilos a Bejelentővel szembeni hátrányos intézkedés. Minden, a Bejelentő számára hátrányos intézkedés,

1. amelyre a Bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
2. amelyet a Foglalkoztatásra irányú jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

5.2 Mi minősül a Bejelentővel szembeni hátrányos intézkedésnek?

Hátrányos intézkedésnek minősül bármely olyan intézkedés vagy mulasztás, amely a Bejelentő számára hátrányt okoz, így különösen, de nem kizárólag

1. a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettség alól történő felmentés, felmondás, azonnali hatályú felmondás, egyéb hátrányos jogkövetkezmény alkalmazása vagy ezekkel egyenértékű intézkedések;
2. munkaszerződéstől eltérő foglalkoztatás, beleértve a más munkakörbe tartozó feladatokra utasítást, a munkavégzés helyének megváltoztatását is,
3. bércsökkentés vagy egyéb juttatás csökkentése
4. munkarend és/vagy a munkaidő-beosztás megváltoztatása;
5. képzés megtagadása;
6. negatív teljesítményértékelés vagy munkareferencia;
7. kényszerítés, megfélemlítés, zaklatás vagy kiközösítés;
8. hátrányos megkülönböztetés, emberi méltóságot sértő vagy tisztességtelen bánásmód;
9. jogviszony idő előtti megszüntetése, meg nem hosszabbítása, átalakításának megtagadása;
10. károkozás, személyiségi jogok megsértése, tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat és/vagy tisztességtelen piaci magatartás.

A fentiek szerinti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – feltéve, hogy a Bejelentő a Bejelentés megtételének jogszerűségét bizonyítja –

1. vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a Bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
2. a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a Bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

5.3 Mivel kapcsolatosan nem vonható felelősségre a Bejelentő?

A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen Bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A Bejelentés jogszerű megtétele esetén a Bejelentőt nem terheli felelősség a Bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a Bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el. A Bejelentő a Bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a Bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a Bejelentés szükséges volt a Bejelentéssel érintett körülmények feltárásához. A Bejelentő az ebben a bekezdésben foglaltakra valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a Bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

5.4 Mikor jogszerű a Bejelentés?

A Bejelentés megtétele jogszerű, ha

1. a Bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszerben, a jelen Szabályzatban, illetve a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg;
2. a Bejelentő a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és
3. a Bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a Bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a Bejelentés időpontjában valós volt.

A Bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki

1. a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentő részére segítséget nyújt a Bejelentés megtétele során,
2. a jogszerű Bejelentést tevő Bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő munkatársa vagy családtagja –, akit a fent meghatározott hátrányos intézkedés érhet.

6. Hatály

A jelen Szabályzatban részletesen nem szabályozott kérdésekben a Panasztörvényben foglaltak irányadók. Jelen Szabályzat rendelkezéseit a helyben szokásos módon történő kihirdetés napjától, de legkésőbb 2023. december 17. napjától kell alkalmazni (amelyik hamarabb bekövetkeziés a kapcsolódó korábbi belső szabályok, szabályzati rendelkezések hatályukat vesztik.

Kecel, 2023. december 12.

_______________________

EUROVID Kft.

képviseletében

Vida Frida ügyvezető

1. számú melléklet

A Bejelentő tájékoztatása a személyes adatok védelméről

 

Adatkezelési Tájékoztató

a belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között elengedhetetlenül szükséges személyes adatok kezelése vonatkozásában

1. Az Adatkezelő

EUROVID Kft.

székhelye: 6237 Kecel, Mozgó u. 61-65.

cégjegyzékszáma: Cg.03-09-125286

adószáma: 24129819-2-03

képviseli: Vida Frida ügyvezető és a munkáltatói jogkör gyakorlója

2. A belső visszaélés-bejelentési rendszer keretei között elengedhetetlenül szükséges személyes adatok

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. A bejelentő, azaz Ön a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg. A belső visszaélés-bejelentési rendszerben adatkezelésre kerülnek az Ön mint bejelentő személyes adatai, valamint annak a személyes adatai, akinek a magatartása vagy mulasztása okot adott a bejelentésre, továbbá akinek érdemi információja van a bejelentéssel kapcsolatosan. A bejelentési rendszerből minden más – az előzőekben meghatározottakhoz nem tartozó – személyes adat haladéktalanul törlésre kerül.

3. Az adatkezelés célja, jogalapja, időtartama és az adattovábbítás

 

Az adatkezelés célja: Kizárólag a bejelentés kivizsgálása és a bejelentés tárgyát képező magatartás orvoslása vagy megszüntetése.

 

Az adatkezelés jogalapja: A Társaságra vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése [GDPR 6. cikk (1) bek. c.) pont]. A bejelentést a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény értelmében köteles az Adatkezelő kivizsgálni és kezelni.

 

Az adatkezelés időtartama: A fentebb meghatározott cél megvalósításáig.

Címzetti kör: A bejelentő személyes adatai csak a bejelentés alapján kezdeményezett eljárás lefolytatására hatáskörrel rendelkező állami szerv és hatóság részére adhatók át, ha ezen állami szerv és hatóság annak kezelésére törvény alapján jogosult, vagy az adatai továbbításához a bejelentő hozzájárult. A bejelentő személyes adatai hozzájárulása nélkül nem hozhatóak nyilvánosságra. Ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt, a személyes adatait az erre vonatkozó eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

Harmadik országba vagy nemzetközi szervezet részére történő adattovábbítás: Kizárólag jogi kötelezettségvállalás esetén és a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások figyelembevételével kerülhet ilyenre sor.

3. A bejelentő jogai

Az adatkezelés kapcsán Önt az alábbi a)-pontokban részletezett jogok illetik meg. Amennyiben élni szeretne valamelyikkel, kérjük, hogy kérelmét írja meg nekünk az alábbi elérhetőségek egyikére:

• cím: 6237 Kecel, Mozgó u. 61-65.
• e-mail: info@eurovid.hu

 

Azonosítás: A kérelme teljesítése előtt minden esetben azonosítanunk kell az Ön személyazonosságát. Ha nem tudjuk Önt azonosítani, a Társaság nem tud érdemben a kérelemmel foglalkozni.

Az adatkezeléssel kapcsolatos kérelem megválaszolása: Az azonosítást követően írásban, elektronikusan, vagy az – Ön kérésére – szóban nyújtunk tájékoztatást az adatkezelésre vonatkozó kérelmével kapcsolatban. Kérjük, vegye figyelembe, hogy ha Ön elektronikus úton nyújtotta be a kérelmet, mi elektronikus úton fogunk válaszolni. Természetesen ebben az esetben is van lehetősége más módot kérni.

Az adatkezeléssel kapcsolatos kérelem ügyintézési határideje: Legkésőbb a kérelem beérkezésétől számított 1 hónapon belül tájékoztatjuk Önt a kérelem nyomán hozott intézkedésekről. Szükség esetén, figyelembe véve a kérelem összetettségét és a kérelmek számát, ez a határidő további 2 hónappal meghosszabbítható, amiről még az 1 hónapos ügyintézési határidőn belül tájékoztatjuk Önt. A Társaság köteles Önt az intézkedés elmaradásáról is tájékoztatni az 1 hónapos ügyintézési határidőn belül. Ez ellen panaszt nyújthat be a NAIH-nál és élhet bírósági jogorvoslati jogával.

 

Az ügyintézés díja: A kért tájékoztatás és intézkedés díjmentes. Kivételt képez az az eset, ha a kérés egyértelműen megalapozatlan vagy – különösen ismétlődő jellege miatt – túlzó. Ebben az esetben díjat számolhatunk fel, vagy megtagadhatjuk a kérelem teljesítését.

1. Tájékoztatást / hozzáférést kérhet

Ön tájékoztatást kérhet arra vonatkozóan, hogy személyes adatainak kezelése folyamatban van-e, és ha igen:

• Mi a célja?
• Pontosan milyen adatok kezeléséről van szó?
• Kinek továbbítjuk ezeket az adatokat?
• Meddig tároljuk ezeket az adatokat?
• Önnek milyen jogai és jogorvoslati eszközei vannak ezzel kapcsolatban?
• Kitől kaptuk az Ön adatait?
• Hozunk-e automatizált döntést Önre vonatkozóan az Ön személyes adatai felhasználásával? Ilyen esetekben arról is kérhet tájékoztatást, hogy milyen logikát (módszert) alkalmazunk, és arról, hogy az ilyen adatkezelés milyen jelentőséggel bír, milyen várható következményekkel jár.
• Ha azt tapasztalta, hogy adatait nemzetközi szervezet, vagy harmadik ország (nem uniós tagállafelé továbbítottuk, úgy kérheti annak bemutatást, hogy mi garantálja személyes adatai megfelelő kezelését.
• Kérhet másolatot a kezelt személyes adatairól (A további másolatokért az adminisztratív költségeken alapuló díjat számíthatunk fel.)

1. Kérhet helyesbítést

Ön kérheti, hogy javítsuk, illetve egészítsük ki az Ön pontatlanul, vagy hiányosan rögzített személyes adatát.

1. Kérheti személyes adatai törlését („felejtéshez való jog”)

Ön kérheti, hogy töröljük az Ön személyes adatait amennyiben:

• A személyes adatokra már nincs szükség abból a célból, amelyből azokat kezeltük;
• A pusztán az Ön hozzájárulása alapján végzett adatkezelések esetén;
• Ha tiltakozása eredményes;
• Ha megállapításra kerül, hogy a személyes adatokat jogellenesen kezeljük;
• Uniós vagy hazai jogszabály előírja.

A személyes adatokat nem törölhetjük, amennyiben azokra szükség van, így különösen:

• a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékozódáshoz való jog gyakorlása céljából;
• a személyes adatok kezelését előíró, az adatkezelőre alkalmazandó uniós vagy tagállami jog szerinti kötelezettség teljesítése, illetve közérdekből;
• a népegészségügy területét érintő közérdek alapján
• közérdekű archiválás céljából, tudományos és történelmi kutatási célból vagy statisztikai célból, amennyiben a törlés valószínűsíthetően lehetetlenné tenné vagy komolyan veszélyeztetné ezt az adatkezelést; vagy
• jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez, illetve védelméhez.

1. Kérheti, hogy korlátozzuk az adatkezelést

Ön kérheti, hogy korlátozzuk az adatkezelést, ha az alábbiak valamelyike teljesül:

• Ön vitatja a személyes adatok pontosságát, ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amely lehetővé teszi, ellenőrizzük a személyes adatok pontosságát;
• Az adatkezelés jogellenes, de Ön ellenzi az adatok törlését, és ehelyett kéri azok felhasználásának korlátozását;
• Már nincs szükségünk a személyes adatokra az adatkezelés céljából, de Ön igényli azokat jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez;
• Ön tiltakozott az adatkezelés ellen; ez esetben a korlátozás arra az időtartamra vonatkozik, amíg megállapításra nem kerül, hogy az Adatkezelő jogos indokai elsőbbséget élveznek-e az Ön jogos indokaival szemben.

Korlátozás esetén a személyes adatokat a tárolás kivételével csak az Ön hozzájárulásával, vagy jogi igények előterjesztéséhez, érvényesítéséhez vagy védelméhez, vagy más természetes vagy jogi személy jogainak védelme érdekében, vagy az Unió, illetve valamely tagállam fontos közérdekéből lehet kezelni. A korlátozás esetleges feloldásáról előzetesen tájékoztatjuk Önt.

4. Jogorvoslati lehetőségek

Panaszt tehet a NAIH-nál

Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival, úgy Ön jogosult panaszt tenni Nemzeti Adatvédelmi és Információbiztonsági Hatóságnál (NAIH).

NAIH elérhetőségi adatai:

Elnök:                 dr. Péterfalvi Attila

Levelezési cím:    1363 Budapest, Pf. 9.

Cím:                   1055 Budapest, Falk Miksa utca 9-11.

Telefon:              +36 (1) 391-1400

Fax:                    +36 (1) 391-1410

Web:                   http://naih.hu

E-mail:                ugyfelszolgalat@naih.hu

Bírósághoz fordulhat

Amennyiben Ön szerint az Önre vonatkozó személyes adatok kezelése ellentétes az Adatvédelmi Rendelet előírásaival és ezzel megsértették az Ön Adatvédelmi Rendeletben foglalt jogait, úgy Ön jogosult bírósághoz fordulni.

A per elbírálása a törvényszék hatáskörébe tartozik. A per – az érintett választása szerint – az érintett lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megindítható. A perben fél lehet az is, akinek egyébként nincs perbeli jogképessége. A perbe a NAIH az érintett pernyertessége érdekében beavatkozhat.

A bírósági eljárásra az Adatvédelmi Rendeletben foglaltakon túl a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény Második Könyv, harmadik rész, XII. Címében (2:51. § – 2:54. §) foglaltak, valamint az egyéb a bírósági eljárásra vonatkozó jogszabályi előírások irányadók.

Kártérítés, sérelemdíj

Ha az Adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével kárt okoz, vagy az érintett személyiségi jogát megsérti, az Adatkezelőtől sérelemdíj követelhető. Az Adatkezelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizetésének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett személyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő.

5. Adatbiztonság

Az Adatkezelő mindent megtesz annak érdekében, hogy figyelembe véve a tudomány és technológia mindenkori állását, a megvalósítás költségeit, továbbá az adatkezelés jellegét, valamint a természetes személyek jogaira és szabadságaira jelentett kockázat a megfelelő technikai és szervezési intézkedéseket hajtsuk végre annak érdekében, hogy a kockázat mértékének megfelelő szintű adatbiztonságot garantáljuk.

A személyes adatokat mindig bizalmasan, korlátozott hozzáféréssel, titkosítással és az ellenálló képesség lehetséges maximalizálásával, probléma esetén visszaállíthatóság biztosításával kezeljük. Rendszerünket rendszeresen teszteljük a biztonság garantálása érdekében. A biztonság megfelelő szintjének meghatározásakor figyelembe vesszük az adatkezelésből eredő olyan kockázatokat, amelyek különösen a továbbított, tárolt vagy más módon kezelt személyes adatok véletlen vagy jogellenes megsemmisítéséből, elvesztéséből, megváltoztatásából, jogosulatlan nyilvánosságra hozatalából vagy az azokhoz való jogosulatlan hozzáférésből erednek.

A Társaság mindent megtesz annak biztosítása érdekében, hogy az irányítása alatt eljáró, a személyes adatokhoz hozzáféréssel rendelkező személyek kizárólag a Társaság utasításainak megfelelően kezelhessék az említett adatokat, kivéve, ha az ettől való eltérésre uniós vagy tagállami jog kötelezi őket.

Fizikai biztonsági intézkedésként beléptető- és kamerarendszert alkalmazunk, logikai biztonsági intézkedéseket a következők szerint alkalmazunk: tűzfal, vírusvédelmi és biztonsági szoftverek alkalmazása (szerverek védelme, webfelügyelet, eszközfelügyelet, alkalmazásfelügyelet), szoftverek frissítése, biztonsági mentések készítése, hozzáférések szabályozása, eszközök automatikus zárolása, hordozható eszközök titkosítása, biztonságos távoli hozzáférés VPN-kapcsolaton keresztül. A honlap esetén: SSL titkosítás-, CDN, WAF (Web Application Firewalszolgáltatást használunk.

6. Záró rendelkezések

Az Adatkezelő bármikor jogosult jelen Adatkezelési Tájékoztatóban foglaltakat módosítani. Az esetleges módosítás a honlapon való megjelenéssel egyidejűleg lép hatályba, a változásra a honlapon felugró ablakban hívjuk fel a figyelmet.

2. számú melléklet

 

A bejelentő tájékoztatása az eljárási szabályokról

 

Információ a belső visszaélés-bejelentési rendszer működésére, a bejelentéssel kapcsolatos eljárásra, valamint a Panasztörvény szerinti visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan

A panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő 2023. évi XXV. törvény (továbbiakban: Panasztörvény) és az EUROVID Kft. visszaélés-bejelentési szabályzata (továbbiakban: Szabályzat) alapján a következő tájékoztatást adom Önnek.

1. Tájékoztatás a Panasztörvény szerinti belső visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozóan

A Panasztörvény szerint Ön a bejelentését több csatornán is megteheti.

Közérdekű bejelentés az alapvető jogok biztosánál

Közérdekű bejelentését az állami szerveknél, helyi önkormányzatoknál teheti meg. Közérdekű bejelentését a közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében (https://www.ajbh.hu/kozerdeku-bejelentes-benyujtasa) saját nevében, vagy akár azonosítás nélkül is megteheti. A közérdekű bejelentések megtételére és nyilvántartására szolgáló elektronikus rendszer üzemeltetéséről az alapvető jogok biztosa gondoskodik.

Bejelentés a foglalkoztatónál

A Panasztörvény szerint bejelentésre a foglalkoztatóval jogviszonyban álló személyek széles köre jogosult. A foglalkoztatónál történő bejelentés eljárási szabályairól jelen tájékoztató következő pontjából informálódhat.

Elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerekbe történő bejelentés

A Panasztörvény 32. § (1) bekezdése meghatározza azokat az állami szerveket, amelyek elkülönített visszaélés-bejelentési rendszert hoznak létre (pl. Gazdasági Versenyhivatal, Magyar Nemzeti Bank stb.). Ezekbe az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerekbe is bárki tehet bejelentést.

A bejelentő védelme

A Panasztörvény kiemelt figyelmet fordít a visszaélés-bejelentők védelmére. Minden, a bejelentő számára hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és amelyet a foglalkoztatóval meghatározott jogviszonnyal vagy kapcsolattal összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

A bejelentés megtétele jogszerű, ha a bejelentő a bejelentését a visszaélés-bejelentési rendszerek valamelyikén, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg, a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben szerezte, és a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

2. Bejelentő tájékoztatása az eljárási szabályokról a Társaság mint foglalkoztató által

 

A Társaság mint foglalkoztató a saját belső visszaélés-bejelentési rendszerét a Társaság kijelölése alapján a Panasztörvény 18.§-ban foglaltaknak megfelelően egy erre a célra kijelölt, pártatlan személy, a mindenkori Titkárságvezető (mint a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjközreműködésével működteti.

 

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentésben foglaltakat a lehető legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított 30 napon belül kivizsgálja. Ezt a határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett lehet meghosszabbítani. A bejelentőt ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbításának okairól tájékoztatni kell. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a 3 hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentést a Panasztörvényben és a Szabályzatban meghatározott okok alapján belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetőjének nem kell kivizsgálnia. Ilyen ok, ha a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg, ha olyan személy tette meg, aki a Társasággal kapcsolatosan nem jogosult bejelentés megtételére, ugyanaz a személy, a korábban már megtett bejelentést ismételten teszi meg ugyanazzal a tartalommal, vagy ha a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekmények vagy mulasztások, illetve egyéb visszaélések orvoslására.

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a büntető feljelentés megtételéről.

A belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja. Az írásbeli tájékoztatás akkor mellőzhető, ha a belső visszaélés-bejelentési rendszer működtetője a bejelentőt szóban tájékoztatta, aki a tájékoztatást – utólag is igazolható módon – kifejezetten tudomásul vette.